Hajrá spontán anyukák, avagy repülj Angliába

Sokszor olvasom, és sokan mondják is, hogy gyerekkel már nem tudsz spontán lenni, mindent előre ki kell találni meg kell szervezni, előre át kell gondolni. Igaz, ami igaz. Valóban nincsen nagyon lehetőség spontán bulikra, vagy spontán mozira, de még is spontánabb lehetsz, mint bármikor. Hiszen, van főnököd? Kell szabadságot kérned? Kell számolnod, hogy hány szabadnapod van még? Meg kell beszélned a kollégákkal, hogy nem leszel a jövő héten? :)

Sztori:

Hétfőn beszélünk a családi messenger csoportba, ahol az Angliában élő nővérem kissé kiakadt, hogy a férje nem jön haza hétvégére és a nagyszülők sincsenek a városban, így tök egyedül lesz az 1 éves gyerekével.(Akivel folyton egyedül van...) A kissé kiakadt nagyon lájtos szó, eléggé el volt szomorodva, hogy ezt így nehezen viseli. Mondtam neki, hogy hát fogja a Bellát és jöjjenek haza. De van egy kutyájuk is, akit nem tud kire bízni. Mondta, hogy menjek én.

2 perces néma csend.

Hát végülis OKÉ.

Mindenki atom lelkes lett, hogy a Zsuzsinak lesz segítsége, és hogy utazuuunk!

Csekkoltam repjegyet, ami nem is volt túl vészes árban.

Ez volt hétfőn, és én szerdán már repülök?!

Az durva.

Rég voltam ilyen spontán. 

Hirtelen jött ötlet volt, ami felvillanyozott, izgalommal töltött el, de azért bevallom volt bennem némi félsz. Aztán el is engedtem, hiszen mitől féljek? Baromi ügyes vagyok, és Martin nagyon kedves baba, így csak arra gondoltam, hogy minden rendben lesz.

Így is lett. Hajlanban indult a gép, Martin az utat szinte végig aludta. Majd a leszállás közepette, akkor csomagot rakott a pelusba, hogy a derekáig fröcsögött. Hurrá. Nyugi, semmi pánik. Kakis lett a gatyám. Mindegy. Megoldjuk. Gyors pelenkacsere a mellettem lévő ülésen. Senkinek fel sem tűnt, hogy én ott bármit is csinálok. Ezaz. Megvagyunk.

Nővérem várt már ránk. A következő challenge az autópályán ért minket. Szóval, van egy 1 éves, aki eléggé kajás, mellette ül egy 6 hónapos, aki szintén enne, az autópálya pedig ÁLL. Óriási dugó. Bárcsak lenne kép, ahogy szoptatom a Martint és Bellát etetem valami banános péppel. De sajna nincs, szóval higyjétek el, nagyon vicces volt :), jaa, mindemellett persze 30 fok és izzadás -  a melegítő gatyám még mindig kakis, nem elfelejteni. De szerencsére bealudtak a bébik újra. Szóval előre mászhattam az anyós ülésre.

11órára haza is értünk - milyen gyorsan elrepült ez a pár óra :D, a gép 5kor indult :D

6 napot voltunk a tesómnál, amibe igyekeztünk rengeteg élményt belesűríteni. Szinte egy nap sem voltunk otthon, hiszen vásároltunk, parkokban piknikeztünk, múzeumot és várost néztünk, jókat ettünk, és belelógattuk a lábunkat a tengerbe. Mindezt 2 gyerekkel. :D A pakolások voltak a legviccesebbek. Vajon minden megvan? Úgy mentünk mindenhova, mintha 3 hétre mennénk :D De hát ez ilyen, majd lassan leszoktatom magam a túlpakolásról. Valakinek valami tipp?

Azt hiszem fáradtabban jöttem haza, mint amikor elmentem, mert Martin nem akart annyira aludni Angliában csak és kizárólag rajtam. Amivel nincs is semmi baj, ha az ember gyereke nem 9,5 kilós 6 hónaposan. 

Mire figyelj ha repültök a babáddal:

- Ha szerencséd van akkor az első repülésnél még olyan korú, hogy tudod szoptatni, akkor tényleg No Para

- A tápszeres babákról nem tudok nyilatkozni, de ha pont úgy időzíted a kajálást, akkor szerintem teljesen jó, hiszen ha nyel és még el is alszik közben akkor se füldugulás, se pedig éber gyerek

-Okosan, csak is utoljára szállj fel és csekkold a szabad üléseket. Nekem szerencsém volt, Martinnak nem vettem külön ülő helyet, de volt szabad sor a gépen. Visszafele már nem voltam ilyen szerencsés.

-Én babakocsival mentem, de azt le kell adni a gépnél, amikor szállsz be.

-Hordozó is volt nálam, így babakocsiból ki, hordozóba be

-Kedvenc játékok mindenképpen kéznél legyenek 

-Háti táskával mentem, mert a babakocsi mellett még gurulós bőröndöt vinni nem egy leányálom

-Nyilván a pelenkatáska legyen feltöltve

-Martin visszafele is derékig kente magát az előző napi ebédjével, szóval váltó ruha elengedhetetlen

-Nálam volt egy plusz felső magamnak...hátha történik valami  (gatyát nem vittem)

-Innivaló neked

-Rágcsa a babának

-Legyen kéznél egy takaró, mert a gépen hideg van. És inkább legyen, minthogy fázzon a kis édes

-De tényleg utolsónak szállj fel!! DE TÉNYLEG!

-Ha lehetőséged van rá válassz folyosós ülést, onnan könyebb felpattanni ringatni vagy sétálni vele

És a legfontosabb, légy laza. Minden megtörténhet, és ha szerencséd van meg is fog. Ne érdekeljen, ha furán néznek rád, vagy ha bármiért is beszólnak.

És ha meg volt az utazás, szívesen hallgatom a beszámolókat a vicces, kínos, iszonyat ügyesen megoldott helyzetekről!

Ha tetszett, oszd meg másokkal is, vagy hagyj egy kommentet!

Valamint, ha több infót szeretnél, kövess instagrammon és/vagy csatlakozz a facebook csoporthoz.